A macska a tbbi llathoz viszonytva meglehetsen csapodr letmdot folytat, de ennek megvan a biolgiai magyarzata. A nstny peterst maga a przs vltja ki, teht a petesejtek addig nem szabadulnak ki a petefszekbl, amg a przs meg nem trtnik. Erre azrt van szksg, mert a macskk magnyos vadszok, gy amikor a nstny tzelni kezd, elfordulhat, hogy nincs a kzelben elrhet kandr. Ha elbb rne meg a petesejt, minthogy a nstny prt tall, a megtermkenyts elmaradna. gy a nstnyek a przs bekvetkeztig visszatartjk petesejtjeiket.
Ha a pros egymsra tallt, a kandr udvarolni kezd a nstnynek. A fle mgtt kurkssza a nstnyt, aki lekuporodik s engedi, hogy a kandr vgigszaglssza. A przs megkezdsekor a kandr llkapcsval megragadja a nstny tarkjt, hogy a przs alatt helyben tartsa. Maga az aktus msodpercekig tart. A nstny szmra a przs fjdalmas tevkenysg, mivel a kandr pniszn htrafel ll tskk vannak, melyek ingerelve a hvely nylkahrtyjt, fjdalmat okoznak. Ez a fjdalom indtja el a petesejtek kilkdst. A nstny nyivkol, fj, kpkd, igyekszik szabadulni a kandr fogsbl, s ha sikerl kiszabadulnia, akkor rtmad a hmre. A przs utn mindkt fl alaposan megmosakszik, aztn 10-15 perc mlva nstny mintha az sszes kellemetlensget elfelejten, s jbl tetszelegni kezd a kandr eltt. Napokon keresztl tbbszr przanak, s gyakran elfordul, hogy egy alomnyi klyknek nem ugyanaz a kandr az apja.
|